SZFÉRÁK  A FÖLD ÉS A NAP KÖZÖTT

KÖZLI ÁGOSTON SZELLEM BÁRÓ VAY ADELMA

MÉDIUM ÚTJÁN

NÉMETBŐL

BUDAPEST,1925. KIADJA A SZELLEMI BÚVÁROK PESTI EGYLETE

A kiadó előszava

Kellemes szolgálatot vélünk testvéreinknek teljesíteni, amikor Adelma médium "Sphären zwischen der Erde und Sonne' című médiumi úton írt könyvét magyar fordításban közreadjuk. A német eredeti Berlinben 1890-ben jelent meg. A sugalmazó szellem magát Ágostonnak nevezi és a könyv első részében tanítványának úgy ad tanácsokat, mintha nem szellem, hanem ember volna. Azután a médium keze útján nyilatkozik Katalin szellem is, aki a médium anyósa volt a földön és előadja a halála után vele történt eseményeket. Ezek során mondja tollba Katalin a szférákban tett ismeretszerző utazását, amelyet más ott tartózkodó szellemek érdekes közlései élénkítenek meg.

Amikor ezt az érdekes könyvet a magyar spiritiszták számára útnak eresztjük, ismét alkalmunk van bámulatunkat kifejezni az Adelma médiumunkat ért isteni kegyelem nagysága fölött, amely általa az emberiségnek olyan sokoldalú igazságokat nyilatkoztatott ki, mint a teremtésnek a "Szellem, Erő, Anyag"-ban közzétett történetét, azután meg a világmindenségben uralkodó erkölcsi törvényeket szemléltető száz meg száz szellemi nyilatkozatot és annyi igazi lelki vigasztalást is nyújtott, ami a "Hephata" és az "Elmélkedések Könyve" imáiban foglaltatik. És hogy erről az istenadta médiumitásról teljes fogalmat nyújthassunk testvéreinknek, ki kellett még adnunk a Szférákat is.

Ez a könyv szoros kapcsolatban van azokkal a kinyilatkoztatásokkal, amelyek közzétételére a szellemi vezetők Adelma médiumitását felhasználták. Szemlélteti a hét légkörön át az ott törvény szerint tartózkodó szellemek különféle árnyalatait és ezzel bemutatja az erkölcsi törvény működését is, amely minden egyes fokozatba tartozó szellemet a maga megfelelő helyére utalja. Emellett élénk színekkel ecseteli a szférákban uralkodó állapotokat, az egyes szellemek tapasztalatait, úgy, hogy az olvasó önkéntelenül belehelyezkedhetik azokba a gondolatokba és érzésekbe, amelyek a szellemeket ott eltöltik és mindebből nagy jelentőségű tanulságot meríthet.

Kívánjuk, hogy olvasóink Adelma médiumitásának ebből a tanulságos művéből is minél több hasznot merítsenek.

Budapesten,1925. március hó.

A szellemi búvárok pesti egylete

A médium előszava

Ennek a könyvnek a címlapján, mint szerző "Ágoston”, Vay Adelma pedig kiadóként szerepel. A beavatottak, ti. a spiritiszták természetesnek találják azt, hogy a médium nem nevezheti magát az általa jött közlemények szerzőjének, mert ő csak eszköze a megnyilatkozó idegen erőnek. Akkora különbség van a saját fogalmazás és a mechanikus médiumi írás között, hogy az előtt, aki ezzel az adománnyal bír, kétségen felül áll, hogy itt nem képzelődésről van szó. Ha én magam írok, akkor gondolkoznom kell s gondolataimat megfelelő szavakba foglalnom; ellenben ha médiumilag írok, akkor egyáltalán nem kell gondolkodnom, csak karomat engedem át a nyilatkozó erőnek s az írás alatt különféle dolgokra gondolhatok, társaloghatok s csak akkor veszek tudomást az írottakról, amikor azokat átolvasom, tehát írógépként működöm a rajtam kívül álló intelligencia szolgálatában. Az az értelmes erő, az a láthatatlan lény, aki ezt a könyvet írta és összeállította, magát Ágostonnak nevezte. Az ő tanácsa és útmutatása szerint adom ki e könyvet minden változtatás nélkül, úgy amint azt a nyilatkozó intelligens erő, vagyis szellem kívánta. Sok dolog fordul elő a könyvben, amire nézve az olvasó bővebb felvilágosítást a "Szellem, Erő, Anyag' című szintén médiumilag írt könyvemben találhat. Gonobitz,1880.

Vay Adelma

És egy részlet a könyvből:

FEJEZET A szellemtanról

Tanítvány: Kedves Ágoston, feleségem halála óta úgy érzem magam, mintha valami láthatatlan hatalom Istenhez vonzana. Te egyszer említetted a spiritizmust. Mit értesz alatta?

Ágoston: Spiritizmus új név, de oly régi, mint a világ. A spiritizmus a halhatatlanság tana és magában foglal minden szellemi és bölcseleti tudományt, minden lélektani jelenséget, minden olyat, ami az érzékfelettiek világába nyúlik át. Ezeknek a szellemi és lelki dolgoknak a tanulmányozása most már nagyon elterjedt. E tan követőinek nevet adtak, ezek felfogásukhoz képest több táborra oszlanak.

Nagyon helyes tehát, kedves fiam, ha a szellemi dolgokat tanulmányozod. Krisztus élete is az érzékfeletti tünemények láncolata volt. Egyszer két elhaltnak Illésnek és Mózesnek szellemével beszélgetett és az apostolok látták a fényalakokat Jézus mellett állni. Máskor a gonosz szellemeknek megparancsolja, hogy az emberekből távozzanak. A pusztában egy gonosz szellemet lát és beszél vele. Több ízben láthatatlan hang hallatszik felette és fehér galambot és fénysugarakat látnak feje felett lebegni.

Krisztus olvassa az emberek gondolatait; meggyógyítja a betegeket, feltámasztja a halottakat, halála után pedig mint szellem közlekedik tanítványaival. Krisztus e szellemi dolgok erejét tanítványaival közölte, akik ugyanezt az erőt ismét tanítványaikkal közölték kézrátétel útján. Ez az erő még ma is megvan és azok, akik a szellemi dolgok érdekében munkálkodnak, magukhoz vonzzák azt és azáltal hatnak. Ugyebár, te meg vagy győződve a halhatatlanságról?

Tanítvány: Mindenesetre! De én úgy gondolom, hogy a szellem egészen más valami, mint az ember, ügy hogy a kettő közt semmiféle közeledést sem tudok elképzelni. A vallás is azt tanítja, hogy az elhaltak lelkei vagy a mennyországban vagy a pokolban vagy a tisztítótűzben vannak, tőlünk teljesen elválasztva.

Ágoston: Éppen ezek a hamis fogalmak.

A változás, emberből szellemmé, nem oly nagy. Az éltetd szellem nélkül a test holt tömeg. A szellem a halál alkalmával e burkot leveti, de megtartja szellemi tulajdonságait, vétkeit vagy erényeit; egyénisége ugyanaz marad. Pál apostol monda: "Elvettetik a halandó test, feltámad a lelki test." Ez az igaz. A halál csak alakváltozás. Valódi halál, megsemmisülés egyáltalán nem létezik.

Tanítvány: De hogyan kell közlekedni a szellemekkel? Ágoston: Szellemi érzékeink használata és élesítése által. Mert amilyen jól hallasz, látsz, ízlelsz, tapintasz és beszélsz emberi érzékeiddel, épp oly jól teheted ezt szellemed által lelki tested közvetítésével is; csak ki kell fejlesztened magadban pl. ima és szellemi érzékek kifürkészése által.

Ehhez a benső hang segíti az embert, amiről neked már beszéltem; ez az isteni szikra bennünk. Sok emberben tehetségek rejlenek, amikről sejtelme sincs. Az a parasztfiú talán nagy művész lenne, ha alkalma lett volna zenét tanulni és az a leány talán híres festőnő, ha a benne szunnyadó tehetséget felkeltette volna. Így van ez a szellemi adományokkal is, melyek az emberben rejlenek.

Tanítvány: Így hát a szellem volna az ágens, a médium csak eszköz?

Ágoston: Úgy van! A médiumitás az emberben szunnyadó tehetség, mely felébresztésre, ápolásra és kifejlesztésre vár, hogy nyilvánosságra juthasson. Vannak médiumok, akik automatikusan írnak, beszélnek, gyógyítanak. Azután vannak látó médiumok és vannak, akik fizikai tüneményeket hoznak létre. De vannak médiumok, akik a közleményeket sugalmazásként kapják.

Tanítvány: Nem lehet veszélyessé, ha szellem uralkodik rajtunk és nem tudjuk, hogy mit írunk vagy beszélünk? Ágoston: Minden bizonnyal! Azért kell e jelenségeket alaposan kikutatnunk. Nem tudom eléggé kiemelni, hogy mennyire fontos a médium jelleme. A médiumnak tisztának, jónak és mindenekelőtt igazságszeretőnek kell lennie.

A tisztátalan szellemektől éppúgy megvédhetjük magunkat, mint ahogy tartózkodunk a gonosz emberek társaságától.

Tanítvány: Csakhogy a rossz embereket látjuk, míg ellenben a gonosz szellemeket nem vehetjük észre.

Ágoston: Ha nem vagyunk látók, természetes, hogy nem. De a médiumoknál a lelki érzékenység, a szellemi érzékek igen ki vannak fejlődve. A jó szellemek közelségét kellemesen, a rosszakét kellemetlenül érzik. Szavaikról és tetteikről felismerhetjük őket. De azért nem könnyű megbízható médiummá lenni. Szigorú önbírálat, tiszta szívből eredő ima és nagyfokú akaraterő kívántatik hozzá. A médiumitás egyébiránt olyan tehetség, amelyre születni kell, amit erőszakolni nem lehet. De most lássunk szellemnyilatkozatokat, melyeket médium útján kaptam.

A médiumnál egy szellem jelentkezett, aki sokszoros túlvilági utazásáról és élményeiről szeretett volna beszélni. Örömest engedte írni, mivel elbeszélései során sok olyan, amit más szellemek is korábban mondtak, tisztázódott. Ez a szellem, ki azelőtt a Földön a médiummal közeli összeköttetésben állott, ott előkelő asszony volt, gazdag erényekben és észbeli tehetségekben. Sokan ridegnek találták, de még többen magasztalták könyörületességét, jó szívét és igazságszeretetét. Fiatal korában esze és szíve küszködött egymással. Csak azt akarta hinni, amit fel is tudott fogni. Ekkor ismerkedett meg a halhatatlanság tanával, a spiritizmussal, mely benne lelki tudássá fejlődött - és hitt. A túlvilági élet hitével eltelve halt meg.

Tudta, hogy halhatatlan és abban a tudatban, hogy kötelességét a Földön teljesítette, nyugodtan halt meg; nem zavarta lelkiismeret-furdalás a szellemvilágon való újraszületésének kellemes óráját. Halottas ágya körül gyermekeit látjuk, de látjuk a segítő szellembarátok csoportját is, akik a megszabadult szellemet várják. A fizikai küzdelemnek vége, utolsót sóhajtott, teste még meleg, de a szellem már szabad. Itt áll fia, ki megelőzte, itt szülei és testvérei, körülveszik a szabaddá lett szellemet és fényfátyolukkal betakarják, gyorsan kiviszik a városból, el a Földtől. Az út, melyen haladnak, fénysávot ír le a szférákban, melyeken átlebegnek. De engedjük, hadd írjon ő maga, Katalin.

Katalin: Halhatatlanságom biztos tudatában haltam meg. Tudtam, hogy van túlvilág, tudtam, hogy szellembarátaim várni fognak, ezért aggodalom nélkül haltam meg. Szívesen hagytam el a Földet, ahol 73 évig laktam, tudva, hogy kedves gyermekeim ugyanebben a hitben élnek, és hogy egykor találkozni fogunk. Testem, mint régi óramű, már nagyon rozoga volt, azért abból a szellem könnyen szabadult ki, mint az érett mag a burokból. Egyetlen mély sóhajtás és azonnal szabadnak éreztem magam. Testem, mint ócska ruha, feküdt előttem. Éreztem, ahogy belőle mintegy kipárologtam. Előbb csak mint lehelet, de azután alakom mindig sűrűbb lett; eszméletemet nem vesztettem el s azt gondoltam magamban: most válik ki a lelki test, amelyről Pál apostol beszél, a rothadandó testből. Így pillantottam meg magamat kis idő múlva, új alakban lebegve testem felett, és egyúttal láttam fiamat és mindazokat a szeretteimet; akik előttem költöztek el. Egész özöne volt a fénynek! Betakartak és a szoba ablakán keresztülhatolva, a szabadban voltunk. Szemeim a fényes csillagtengert nézték. "Sokáig tart az utazás?" - kérdem. "Igen, anyám, messzire a Földtől" - válaszol fiam, aminek én igen megörültem. Ekkor úgy éreztem magam, mintha felhőágyon feküdtem volna, oly jó! esett magam körül érezni a szellemek szeretetét! Gyönyörű énekbe kezdtek, amely elszenderített, de amellett mégis oly frissnek és szabadnak éreztem magam, úgy éreztem, mintha jól ki tudnék nyújtózkodni, mintha azelőtt a testben nem lett volna hozzá elég helyem. Néhány csillag nagyobb, néhány kisebb fett. Ekkor hirtelen valami egész ritka levegőben éreztem magam. Megálltunk. Anyám szelleme lépett hozzám, néhány delejes vonást adott és így szólt: "Tisztítsd meg lelki testedet még a Földi szennytől. Fluidodnak tisztábbá, szellemednek világosabbá kell lennie." Mindem vonás után könnyebbnek és éteribbnek éreztem magam, mintha szürke pelyhek hullottak volna le rólam. "Most imádkozzál" - szólt anyám. Együtt énekeltem a szellemekkel. Tovább folytattuk utunkat, míg a kijelölt helyre értünk. Mindig újabb szférákon és életrétegeken hatoltunk át. Társaságunk szaporodott. Több szellem jött velünk, kinek szintén abba a szférába kellett vonulnia. Megérkezve, ismét régi ismerősök fogadtak; nagy volt a viszontlátás öröme.

Kérdés: Meg tudod mondani, mily gyorsnak tűnt fel haladástok?

Katalin: Mint a fecske repülése.

Kérdés: Tehát kétszer változtattad testedet. Először mikor meghaltál a Földön, azután a magasabb szférákba való belépés előtt?

Katalin: Igen. Először sűrűbb lelkitest képződött. De később ennek fluidjait, melyek ama légkör számára, hova beléptem, durvák voltak, le kellett hántanom és lelki testem a többi szelleméhez lett hasonlóvá. Utazásom a Földről a szférákba talán három földi napig tartott. Tevékeny élethez szoktam. Mint ahogy Isten örökké tevékeny, munkája sohasem szünetel, épp úgy nekünk is mindig dolgoznunk kell. Miután szeretteimet mind viszontláttam, tevékenység után vágytam. Fiam és anyám elbúcsúztak tőlem és tudtomra adták, hogy életem és lelkiismeretem vizsgálása fog következni és csak azután lehetek tevékeny szellem. Ezen a vizsgálódáson minden szellemnek halála után nemsokára át kell esnie. Olyan világban találtam magam, mely méltó a paradicsom névre. Körülöttem minden nyugalmat, szeretetet és világosságot árasztott.

Már most megkezdődött a szellem munkája, átgondolása és megvizsgálása egész életemnek. Ismét elvonult előttem minden az éterfény fluidikus képeiben, amelyek mindent szellemem elé hoztak, amit földi életemben éreztem, beszéltem és átéltem. Itt nem volt többé semmi titok! Minden napfényre kerül, gondoltam magamban. Mennyire szégyelltem magam némely bűnöm és igazságtalanságom miatt és mennyire beláttam, hogy sokkal szigorúbban kellene megítéltetnem, mint másnak, akinek nem volt meg a műveltség és ismeretszerzésére oly bőséges alkalma, mint nekem.

Nagyon kicsinynek és nyomorultnak éreztem magam és életem nagyon tökéletlennek tűnt fel előttem. Hiszen előttem volt az evangélium, a szellemtan, oly sok jó könyv és mégsem tudtam hibáimon uralkodni. Hiszen az, amit rajtam az emberek jónak találtak, nem az én érdemem, hanem Isten kegyelme volt. Valódi énem ily módon való megvizsgálásának és felismerésének idejét a tisztítótűzhöz lehetne hasonlítani. Azonban tisztábban és megerősödve kerültem ki belőle. Mert imádkoztam, Isten bocsánatáért és szeretetéért esedeztem mindaddig, mígnem az Úr Jézus maga megjelent nekem. Mily jóságosan és szelíden beszélt hozzám! Ezt a szeretetet érezni már maga mennyország. Vezetőszellemet adott mellém, kiben szeretett testvéremet, Bettit, ismertem fel. "Nos, megbántad bűneidet?" - kérdé B. "A vizsgálat világosan megmutatta hibáidat, már most tanulni és utazni fogsz. Majd ha már tapasztalatokat gyűjtöttél, taníthatsz és vezethetsz ismét másokat. Átvezetlek a 7 légköri gyűrőn, mely a Földet körülveszi, hogy fogalmad legyen róla, hogy mi van a Föld és a Nap között."

A könyv teljes anyaga letölthető a honlapomról:

http://www.karsayalarm.hu/?Ezoterika_oldal