Spirituális Baráti Kör honlapja
Spirituális Baráti Kör honlapja
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
link
 
Égi Világosság folyóirat
Égi Világosság folyóirat : Égi Világosság folyóirat 3.

Égi Világosság folyóirat 3.

Dr. Pataky Árpád  2006.09.29. 06:42

Szellemi Búvárok Pesti Egylete kiadványa

 

 

 

 

Tar­ta­lom

 

 

Húsvéti vigasz....................................................................................... 2

Ho­gyan ala­pí­tot­ták az „Égi Vi­lá­gos­ság”-ot?............................................ 3

Dr. Grünhut Adolf em­lé­ke..................................................................... 5

Cse­ve­gé­sek a szel­lem­vi­lág­ból................................................................. 7

Ezüstkoporsó....................................................................................... 12

Húsvét................................................................................................ 12

Csodák............................................................................................... 19

Mit ér­tünk mi  l é l e k  és  s z e l l e m  alatt?........................................ 20

Van-e hal­ha­tat­lan lélek (szel­lem)?........................................................ 25

Szé­che­nyi Ist­ván gróf szel­le­mi nyi­lat­ko­za­ta a ma­gyar nem­zet­hez    

a túl­vi­lág­ról......................................................................................... 36

Dr. Hillebrand Jenõ: A diadalmas spiritizmus (folyt.).............................. 38

Élet és halál (folyt.)............................................................................. 44

 

 


Húsvéti vigasz

 

Ti elfáradt lelkek,            Megmutattam néktek

Ti Golgotát járók,           Bünnélküli lényem

Ti vérzõk, ti búsak!          S nagypénteki gyászom,

A husvéti fénybõl             Érettetek való

A legszebb sugarak         Igaz messiási

Tireátok hullnak.             Önfeláldozásom.

 

Tihozzátok beszél            De az én Atyám is

A feltámadt Krisztus         Megbizonyitotta

A legédesebben : --          Igaz fiúságom':

"Édes gyermekeim,          Húsvét hajnalára

0h ne csüggedjetek!        Égi ragyogásba'

Bizzatok Énbennem!        Volt feltámadásom.

 

Én, a feltámadás,             Én e ragyogásból

Igazság és élet                 Fonom néktek is meg

Bizony mondom nektek    Égi koronátok,

Hogy a mennyei szent      Ha a szenvedések

Örök haza felé                Véres, kinos utját

Golgoták vezetnek..         Hittel megjárjátok.

 

Ne csüggedjetek hát!      Édes gyermekeim,

Hiszen tudjátok, hogy    Jertek hát utánam,

Elõttetek járok;-              Oh jertek ujjongva!

S az én utamon sem         A bûnök földjéröl

Nyiltak más virágok:       Én oda vezetlek

Csupán vérvirágok...       Tiszta otthonomba.

.

Megmutattam néktek,                  S hogyha majd oti Iesztek:

Hogy kell a keresztet      Minden szenvedéstek,

Türelemmel vinni,                        Minden könnyhullástok,

S hogyan kell a kínok                 Amely szellemetek

Keserü kelyhébõl             Hótisztára mossa: -

Imádkozva inni.              Áldani fogjátok."

                                                  

 

  Vitovszky István

 

 

 

 

 

 

Ho­gyan ala­pí­tot­ták az „Égi Vi­lá­gos­ság”-ot?

 

Az „Égi Vi­lá­gos­ság” ala­pí­tá­sa ak­kor ke­rült szó­ba, ami­kor egy­le­tünk 1898 fo­lya­mán tes­pe­dé­sé­bõl új élet­re lát­szott éb­red­ni. Az új­ta­gok, és kö­zü­lük el­sõ­sor­ban né­hai Tó­völ­gyi Ti­tusz szó­ba hoz­ták és az egye­sü­let ak­ko­ri el­nö­ké­vel, a fe­lejt­he­tet­len Dok­tor bá­csink­kal meg­be­szél­ték, hogy jó vol­na egy­le­ti köz­lönyt ala­pí­ta­ni, mely bá­ró Mi­kes Já­nos lap­ja, a „Rej­tel­mes Vi­lág” mel­lett, eset­leg ez­zel szem­ben, egye­sü­le­tünk irá­nyát Ma­gyar­or­szá­gon kép­vi­sel­né. A „Rej­tel­mes Vi­lág” ugyan­is in­kább a kí­sér­le­te­zõ spi­ri­tiz­must is­mer­tet­te és ha­tá­ro­zott ál­lást fog­lalt az új­ra­szü­le­tés ta­ná­val szem­ben. Mint­hogy azon­ban a re­in­kar­ná­ció szel­le­mi ve­ze­tõ­ink ta­ní­tá­sa sze­rint egyik alap­té­te­le a spi­ri­tiz­mus­nak, mely a föl­di élet szám­ta­lan rej­té­lyét meg­ma­gya­ráz­za, itt volt az ide­je, hogy a ta­nunk iránt ér­dek­lõ­dõ ol­va­só­kö­zön­sé­get az új­ra­szü­le­tés fe­lõl is tá­jé­koz­tas­suk.

La­pun­kat „Vi­lá­gos­ság” cím alatt akar­ták meg­je­len­tet­ni, azon­ban mi­kor ezt a pol­gár­mes­ter­nek be­je­len­tet­ték, ak­kor ki­tûnt, hogy ilyen cím alatt már lé­te­zik más, elektrotechikai fo­lyó­irat, és két lap nem vi­sel­he­ti ugyan­azt a ne­vet. A ter­ve­zõk te­hát kény­te­le­nek vol­tak a ne­vet meg­vál­toz­tat­ni. Így lett be­lõ­le „Égi Vi­lá­gos­ság”.

Az el­sõ szám 1898. de­cem­ber 21-én je­lent meg, mely­nek élén Dok­tor bá­csi a lap és a spi­ri­tiz­mus prog­ram­ját be­ha­tó­an is­mer­tet­te. Ez­zel meg­je­lent a spi­ri­tiz­mus­nak egye­sü­le­tünk ál­tal kép­vi­selt irány­za­ta is­mét a ma­gyar kö­zön­ség elõtt, mert né­met nyel­vû ki­adá­sai „Reflexionen aus des Geisterwelt” és „Reformierende Blätter” cím alatt már a het­ve­nes és nyolc­vanas évek­ben lát­tak nap­vi­lá­got.

Az „Égi Vi­lá­gos­ság” mind­járt meg­je­le­né­se után éles tá­ma­dá­sok­nak volt ki­té­ve. De nem a ma­te­ri­á­lis ala­pon nyug­vó na­pi­saj­tó, ha­nem a „Rej­tel­mes Vi­lág” ré­szé­rõl. Mi­kes bá­ró ugyan­is ha­tá­ro­zott el­len­sé­ge volt az új­ra­szü­le­tés ta­ná­nak és éles po­lé­mi­át kez­dett e fel­fo­gás el­len lap­já­ban.

Mi­kes te­hát kereszteshadjáratot in­dí­tott lap­já­ban a re­in­kar­ná­ció el­len, s min­den szám­ban volt va­la­mi ilyes irány­za­tú cikk. De az „Égi Vi­lá­gos­ság” sem ma­radt adó­sa. Tó­völ­gyi vér­be­li hír­lap­író lé­té­re éle­sen vá­la­szolt. Így folyt a po­lé­mia az el­sõ év­ben és a má­so­dik év ele­jén.

A foly­to­nos polémia a „Rej­tel­mes”-sel bos­­szan­ta­ni kez­dett. Az a gon­do­lat ér­le­lõ­dött meg ben­nem, hogy nin­csen sem­mi ér­tel­me an­nak, hogy a spi­ri­tiz­mus két test­vér­irány­za­ta té­páz­za egy­mást. Gyor­san el­ha­tá­roz­tam ma­ga­mat és cikket ír­tam er­rõl „Spi­ri­tiz­mus és spi­ri­tu­a­liz­mus” cím alatt. A cik­ket a múl­ta­kon okul­va nem Ti­tusz test­vé­rem­nek, ha­nem Dok­tor bá­csi­nak ad­tam át az­zal a ké­rés­sel, hogy ha jó­nak ta­lál­ja, je­len­tes­se meg az „Égi Vi­lá­gos­ság”-ban. Dok­tor bá­csi­val ak­kor már olyan bi­zal­mas vol­tam, hogy nyíl­tan elõ­ad­hat­tam ne­ki az oko­kat, me­lyek er­re kényszerítettek. Doktor bácsi azu­tán el­ol­vas­ván, az­zal ad­ta át a cik­ket Tó­völ­gyi­nek, hogy a cik­ket jó­nak ta­lál­ja és az je­len­jék meg a leg­kö­ze­leb­bi szám­ban. Ti­tusz test­vé­rünk a cik­ket ma­gá­hoz vet­te és szót­la­nul ha­za­ment. Más­nap ha­tá­ro­zott hangon írt Dok­tor bá­csi­nak, hogy ki­kö­ti ma­gá­nak, mi­sze­rint a lap szel­le­mi tar­tal­ma fe­lett ezen­túl ki­zá­ró­lag õ, a fe­le­lõs szer­kesz­tõ dönt­sön, és ha  nem akar­ják meg­en­ged­ni, ak­kor le­mond a szer­kesz­tõ­ség­rõl.

Mi­kor azu­tán Dok­tor bá­csi­hoz fel­men­tem, én vol­tam az el­sõ, aki­vel a nagy ese­ményt kö­zöl­te. Ször­nyen el­szé­gyell­tem ma­ga­mat, hogy cik­kem mi­att ek­ko­ra fel­for­du­lás tör­tént. De alig vá­la­szol­tam pár szót Dok­tor bá­csi ki­je­len­té­se­i­re, meg­je­lent ott Jó­zsef, Izi­dor, Ödön és W. Ala­jos test­vér, ki­ket, úgy lát­szik, Dok­tor bá­csi hí­vott ma­gá­hoz. Szé­gyen­kez­ve kel­lett a le­ve­let még egy­szer vé­gig­hall­gat­nom. Mély csönd után meg­szó­lalt Izi­dor test­vé­rünk, és azt mond­ta, hogy ha mi fi­a­ta­lab­bak, Ödön, Ala­jos és én támo­gat­juk mun­ká­já­ban a Dok­tor bá­csit a lap szer­kesz­té­sé­nél, ak­kor vegyük Ti­tusz le­mon­dá­sát saj­ná­lat­tal tu­do­má­sul, és a fe­le­lõs szerkesztést is ve­gye át Dok­tor bá­csi, aki, mint egye­sü­le­tünk­nek a szel­le­mi ve­ze­tõk ál­tal ki­je­lölt ve­zé­re, le­het hi­vat­va ar­ra, hogy vég­ér­vé­nye­sen dönt­sön afelett, mi je­len­jék meg la­punk­ban.

Az „Égi Vi­lá­gos­ság” fõ von­zó­ere­jét meg­je­le­né­sé­tõl fog­va Dok­tor bá­csi „Cse­ve­gé­sek a kan­dal­ló mel­lett” cí­mû tár­ca­cik­kei ké­pez­ték. Az a nagy köz­vet­len­ség, mel­­lyel azok­ban az ese­mé­nye­ket el­be­szél­te, me­lyek fi­gyel­mét a magnetizmus, szomnambulizmus és spi­ri­tiz­mus je­len­sé­ge­i­re föl­hív­ták és õt lel­kes spi­ri­tisz­tá­vá tet­ték, min­den­ki­re nagy ha­tás­sal volt az „Égi Vi­lá­gos­ság” ol­va­sói kö­ré­ben. Azok az ok­fej­té­sek és kö­vet­kez­te­té­sek pe­dig, me­lye­ket Dok­tor bá­csi el­be­szé­lé­se­i­hez fû­zött, tisz­táz­ták gon­do­lat­kö­rün­ket és a spi­ri­tiz­mus­ról al­ko­tott fo­gal­ma­in­kat.

Az „Égi Vlágosság” az el­sõ évek­ben ha­von­ként két­szer je­lent meg. Míg azu­tán egyik nyá­ron Dok­tor bá­csi az egy­sze­rû­ség ked­vé­ért, és hogy a lap össze­ál­lí­tá­sá­val já­ró te­en­dõk­kel ne két­szer le­gyen kény­te­len egy hónap­ban fog­lal­koz­ni, ket­tõs szám­ban küld­te szét. Így ju­tot­tunk a mai alak­hoz.

Ha­vas An­dor – ÉV. 1920/9. sz.

Dr. Grünhut Adolf em­lé­ke

 

A „Lichtstrahlen” (Fény­su­ga­rak) cûmû ame­ri­kai spiritisztikus új­ság jú­li­us 17-én meg­je­lent szá­má­ban a kö­vet­ke­zõ ke­gye­le­tes, szép és min­de­nek­fö­lött igaz meg­em­lé­ke­zést ol­vas­hat­juk sze­re­tett mes­te­rünk­rõl:

„Dr. Grünhut Adolf bu­da­pes­ti gya­kor­ló or­vos 1906. ok­tó­ber 2-án be­fe­jez­te föl­di lét­for­má­ját.

Mint gya­kor­ló or­vos, már 40 év­vel ez­elõtt meg­is­mer­ke­dett szomnambulákkal és mé­di­u­mok­kal való kí­sér­le­te­zés út­ján mind­azon lel­ki tü­ne­mé­nyek­kel, ame­lyek a hi­va­ta­los tu­do­mány hi­po­té­zi­se­i­vel meg nem fejt­he­tõk. Mi­u­tán éles meg­fi­gye­lõ és rend­kí­vül igaz­ság­sze­re­tõ volt, a nap­ról nap­ra meg­nyi­lat­ko­zó je­len­sé­gek­ben rej­lõ vég­kö­vet­kez­te­té­sek elõl ki­tér­ni nem akart és elvetvén az elõ­í­té­le­te­ket, a leg­na­gyobb ha­tá­ro­zott­ság­gal for­dult a transzcendentalizmus fe­lé, amely irány­zat mel­lett azu­tán mind­végig pél­da­adó ki­tar­tás­sal és cso­dá­lat­ra­mél­tó meg­gyõ­zõ­dés­sel meg is ma­radt. A szel­lem­tan ter­jesz­té­se kö­rül is nagy ér­de­me­ket szer­zett ki­vá­ló meg­gyõ­zõ te­het­sé­gé­vel.

Mind­ez an­nál kön­­nyebb volt ne­ki, mert so­ha­sem volt 40 év alatt meg­fe­le­lõ, hi­telt ér­dem­lõ médiumok hi­á­nyá­ban.

1871-ben egy spi­ri­tisz­ta egy­le­tet ala­pí­tott dr. Grünhut és si­ke­rült is ne­ki az egy­let alap­sza­bá­lya­it az ak­ko­ri ma­gyar kor­mány ál­tal jó­vá­ha­gyat­ni, ami an­nál is in­kább föl­em­lí­tés­re mél­tó, mert az ak­ko­ri idõ­ben tud­va­le­võ­leg még nem volt oly li­be­rá­lis kor­má­nya Ma­gya­ror­szág­nak, mint mos­tan. Egy ha­son­ló egylet mintegy 6 év­vel ez­elõtt nem volt ké­pes a mi­nisz­te­ri en­ge­délyt meg­nyer­ni, s nem is ala­kul­ha­tott meg.

Az ál­ta­la ala­pí­tott egy­let mind a mai na­pig fenn­áll, és az õál­ta­la megkezdett irány­ban fej­lõ­dik to­vább még most is. Ez egy­let­ben nyert szel­le­mi köz­le­mé­nyek elõbb né­met nyel­ven „Reflexionen aus dem Geisterreiche” és Reformierende Blätter”, majd ké­sõbb ma­gyar nyel­ven „Égi Vi­lá­gos­ság” cím alatt let­tek ki­ad­va és tar­tal­muk fel­öle­li az egész szel­lem­tant, min­den leg­ki­sebb rész­le­té­ben, min­den principiumával és el­mé­le­te­i­vel.

Fi­gye­lem­re mél­tó, hogy úgy dr. Grünhut, mint az õ mé­di­u­mai úgy­szól­ván sem­mit sem ol­vas­tak azon kül­föl­di ira­tok­ból, me­lyek hason­ló szel­lem­ta­ni irány­za­tok szol­gá­la­tá­ban meg­je­len­tek, és még­is a szel­lem­köz­le­mé­nyek lé­nye­gi­leg tel­je­sen ös­­sze­vág­nak a kül­föl­di hason­ló köz­le­mé­nyek­kel. Je­le ez an­nak, hogy mily he­lyes úton járt dr. Grünhut.

Grünhut ve­ze­té­se alatt az egy­le­ti ülé­se­ken a szel­lem­tan az Is­ten-fé­le­lem és az új­ra­szü­le­tés el­vei sze­rint fej­lõ­dött ki.

Egyi­ke volt õ azon ke­vés meg­gyõ­zõ­dött spi­ri­tisz­ták­nak, kik nem tö­rõd­ve eset­le­ges kár­ral vagy gún­­nyal, min­den kö­rül­mé­nyek kö­zött nyíl­tan val­lo­mást tesz­nek az ál­ta­luk igaz­ság­nak fel­is­mert szel­lem­tan mel­lett. Emi­att úgy 25 év­vel ez­elõtt anya­gi ká­ra is volt, amen­­nyi­ben spi­ri­tisz­ta­sá­gá­nak nyil­vá­nos be­is­me­ré­se foly­tán majd­nem tel­jes or­vo­si pra­xi­sát el­vesz­tet­te. Da­cá­ra, hogy ezt tud­ta, so­ha egy pil­la­nat­ra sem ha­bo­zott hi­te mel­lett ta­nú­bi­zony­sá­got ten­ni. A vi­lág szin­te el­mond­hat­ta ró­la, hogy nyi­tott sze­mek­kel ment az er­köl­csi ha­lál fe­lé, õ azon­ban, ami­ként tán­to­rít­ha­tat­la­nul hit­te az élet­nek a tes­ti ha­lál után való fel­tá­ma­dá­sát, úgy föl­tá­madt még eb­bõl az er­köl­csi ha­lál­ból is. Ha nem is ju­tott ki ré­sze a nyil­vá­nos el­is­me­rés­bõl, még­is meg­ada­tott ne­ki, hogy meg­ér­het­te az õál­ta­la ala­pí­tott egy­let nagy­ra fej­lõ­dé­sét, még­pe­dig nem­csak men­­nyi­ség­ben, ha­nem mi­nõ­ség­ben is, amen­­nyi­ben igen sok egye­te­mi­leg kép­zett egyén lé­pett be a ta­gok so­rá­ba.

Dr. Grünhut or­vo­si gya­kor­la­tát a ho­me­o­pa­ti­kus és de­le­jes gyógy­­módok al­kal­ma­zá­sá­val foly­tat­ta; ez utób­bit kü­lö­nö­sen nagy si­ker­rel, szomnambulák és mé­di­u­mok se­gé­lyé­vel. Kü­lö­nö­sen az ún. megszálltsági ese­tek­ben – ame­lyek­ben a hi­va­ta­los or­vo­si tu­do­mány tud­va­le­võ­leg te­he­tet­len – tu­dott dr. Grünhut bámulatraméltó ered­mé­nye­ket fel­mu­tat­ni, s ezen gyógyítási ese­tek ter­mé­sze­te­sen min­dig újabb meg újabb hí­ve­ket sze­rez­tek a spi­ri­tiz­mus­nak.

Az õ tá­vo­zá­sa a má­sik lét­for­má­ba pil­la­nat­nyi­lag nagy ûrt okoz a spi­ri­tisz­ták tá­bo­rá­ban, mert az õ el­is­mert óri­á­si ta­pasz­ta­la­ta, ami­vel min­den kö­rül­mé­nyek kö­zött azon­nal ki­is­mer­te ma­gát, hi­ány­zik utó­da­i­nál. De ezek re­mé­lik, hogy láthatatlan szel­lemi vezérlõik se­gít­sé­gé­vel és Is­ten ke­gyel­mé­bõl ered­mé­nye­sen fog­ják foly­tat­ni azon munkát, me­lyet õ meg­kez­dett.

(Õ zsidó származása ellenére – amit sohase tagadott – meghatóan mélységes Krisztus-hívõként élte napjait és ezzel megvalósította a mózesi hit kiteljesedését. kyÁ)

ÉV. 1907/9. sz.

 

Cse­ve­gé­sek a szel­lem­vi­lág­ból

(Bé­la író­mé­di­um út­ján, 1907)

 

A médiumitás olyan ké­nyes dél­sza­ki nö­vény­hez ha­son­ló, rit­ka ado­má­nya a jó­sá­gos Atyá­nak, amely­nek ki­fej­lõ­dé­sé­hez a szív­nek és lé­lek­nek trópikus me­le­gé­re van szük­sé­ge, ha az em­be­rek szá­má­ra él­vez­he­tõ­vé akar­juk ten­ni. Az iga­zi, Is­ten szol­gá­la­tá­ra és di­csõ­sé­gé­re ren­delt médiumitásról szó­lok; mert azt tud­já­tok, hogy az el­len­té­tes szel­le­mek­nek is van­nak mé­di­u­ma­ik, akik ugyan szin­tén ös­­sze­kö­tõ hi­dat ké­pez­nek az em­be­rek és a szel­lemek kö­zött, de nincs kö­szö­net ben­ne. Szel­le­mi ve­ze­tõ­ink már na­gyon sokszor is­mé­tel­ték, hogy a mé­di­u­mok­nak, mint Is­ten szol­gá­la­tá­ra hi­va­tott em­be­rek­nek, két­sze­re­sen kell õrködniök ön­ma­guk fö­lött, mert hi­szen csak tõ­lük függ, hogy akar­nak-e hi­va­tot­tak­ból vá­lasz­tot­tak­ká is len­ni. A spi­ri­tiz­mus ál­dá­sa­i­ban csak jó, igaz, tisz­ta mé­di­u­mok ré­vén ré­sze­sül­het az em­be­ri­ség, kön­­nyel­mû vagy plá­ne tisz­tá­ta­lan lel­kû és gon­dol­ko­zá­sú mé­di­u­mok azon­ban töb­bet árt­hat­nak az ügy­nek, mint amen­­nyit az iga­zi tisz­ta­szí­vû mé­di­u­mok hasz­nál­hat­nak. Ez az oka an­nak, hogy va­la­mi­re­va­ló, meg­ál­la­po­dott szel­le­mi ve­ze­tés mel­lett len­ne csak sza­bad az em­be­rek­nek spiritizálniok, olyan szel­le­mi ve­ze­tés­re azon­ban csak hos­­szabb ön­mun­kál­ko­dás és áhí­ta­tos, szív­bõl fa­ka­dó imád­ság, va­la­mint tisz­ta ér­zel­mek­kel telt gya­kor­la­ti élet után le­het szert ten­ni.

Az em­be­rek nagy több­sé­ge azt hi­szi, hogy a spi­ri­tiz­mus­hoz ok­vet­le­nül szük­sé­gük van kör­ala­kí­tás­ra is, mert alig­hogy meg­gyõ­zõd­tek ar­ról, hogy a szel­le­mek­kel érint­kez­ni le­het, már­is sze­ret­nék õket szol­gá­la­tuk­ra ren­del­ni, az­az tet­szé­sük sze­rint ren­del­kez­ni ve­lük, hogy akár ki­csi­nyes, sõt anya­gi­as ér­dek­bõl szár­ma­zó kí­ván­csi­ság­ból, akár hely­te­le­nül ma­gya­rá­zott kö­te­les­ség­bõl, vagy sze­re­tet­bõl ak­tív sze­re­pet vi­hes­se­nek a spi­ri­tiz­mus ter­jesz­té­sé­ben. Szám­ta­lan szo­mo­rú pél­da mu­tat­ja, hogy az ilyen túl­haj­tott igye­ke­zet nem ve­zet jó út­ra, de nem is ve­zet­het, mert a szel­lem­vi­lág­ban ér­vé­nye­sü­lõ ha­son­ló­ság tör­vé­nyé­nél fog­va a kez­dõ spi­ri­tisz­ták tel­ve lé­vén min­den­fé­le em­be­ri gyar­ló­sá­gok­kal, hoz­zá­juk ha­son­ló szel­le­me­ket von­za­nak ma­guk­hoz, akik vagy fél­re­ve­ze­tik õket, vagy el­té­rí­tik az iga­zi spi­ri­tiz­mus­tól, ha ugyan ko­mo­lyabb bajt, ve­sze­del­mes meg­szállt­sá­got nem okoz­nak.

Lát­hat­já­tok már eb­bõl is, hogy a mi jó­sá­gos szel­le­mi ve­ze­tõ­ink böl­csen ren­del­kez­tek ak­kor, ami­kor szi­go­rú­an meg­til­tot­ták a pro­pa­gan­da­csi­ná­lást ab­ból az egy­sze­rû ok­ból, mert min­den­ki­nek nem ta­ná­csos spiritizálnia, s hogy kik le­gye­nek ar­ra éret­tek és hi­va­tot­tak, azt a vak em­be­rek nem ké­pe­sek meg­ítél­ni, an­nál ke­vés­bé tud­ják azon­ban mér­le­gel­ni az egye­sek­nek lel­ki kva­li­tá­sa­it, ame­lyek­tõl a spiritizálás hasz­na el­sõ­sor­ban függ. Ha az Atya min­den em­ber­tõl azt vár­ja is, hogy egy­kor meg­tisz­tul­ván, meg­vál­tat­ván, vis­­sza­tér­jen Hoz­zá, nem bíz­ta az em­be­rek­re an­nak meg­íté­lé­sét, hogy mi­kor le­het itt az ide­je egyik vagy má­sik em­ber­nél an­nak, ami­kor el­kezd­he­ti azt, a vis­­sza­ve­ze­tõ utat, az­az szel­le­me föl­éb­red­het ad­di­gi al­vá­sá­ból.

De ha en­nek meg­íté­lé­sét nem is bíz­hat­ja az em­be­rek­re, mert hi­szen az em­ber még magamagat sem is­me­ri, azért gon­dos­ko­dik övé­i­rõl azok ál­tal a ve­ze­tõ szel­le­mek ál­tal, aki­ket az em­be­rek szol­gá­la­tá­ra, ve­ze­té­sé­re ren­delt és akik al­kal­mas pil­la­nat­ban nem is mu­laszt­ják el fi­gyel­mez­tet­ni vé­den­ce­i­ket ar­ra, hogy lás­sa­nak és gon­dol­koz­za­nak, mert ne­kik is meg kell érteniök Is­ten aka­ra­tát, meg kell nyitniok sze­me­i­ket a szel­le­mi tör­vé­nyek meg­lá­tá­sá­ra és ren­del­te­té­sük fel­is­me­ré­sé­re. Ezért kell a pro­pa­gan­da­csi­ná­lást a szel­le­mek­re bíz­ni, s ezért kell a spi­ri­tisz­ták­nak nem eltagadniok, hogy spi­ri­tisz­ták, ha ez­iránt meg­kér­de­zik õket, de nem is hir­det­ni úton-út­fé­len, hogy meg­ta­lál­ták a böl­cses­ség kõvét, ha­nem az az egye­dü­li kö­te­les­sé­gük, hogy azt a lel­ki kin­cset, amely lel­kük­ben csak­ugyan meg­van, gon­do­san õriz­zék az el­len­té­tes ha­ta­lom irigy­sé­ge és tá­ma­dá­sai elõl mind­ad­dig, míg azt nem ér­zik, hogy az már an­­nyi­ra fel­sza­po­ro­dott, hogy fel­vált­hat­ják ap­ró­pénz­re s pél­da­adá­suk ál­tal bír­ják bi­zo­nyí­ta­ni, hogy csak­ugyan nagy kincs­nek van­nak bir­to­ká­ban.

Ked­ves test­vé­re­im, nem ok nél­kül mon­dom ép­pen most nek­tek eze­ket; ha gon­dol­koz­ni fog­tok, rá is jöt­tök, hogy most kûlönösen nem árt ez a fi­gyel­mez­te­tés. Olyan idõ­ket él­tek, ami­dõn a spi­ri­tiz­mus kezd is­mer­tebb, el­ter­jed­tebb len­ni az em­be­rek kö­zött ab­ból az egy­sze­rû ok­ból, mert az Atya így akar­ja s mert na­gyon sok olyan gyer­me­két küld­te most le a föld­re, akik­nek föl kell ébredniök szel­le­mi al­vá­suk­ból. Bár­men­­nyi­re hall­gas­sák is agyon a ma­te­ri­a­lis­ták azo­kat a je­len­sé­ge­ket és tü­ne­mé­nye­ket, me­lyek itt is, ott is mind meg­gyõ­zõb­ben és mind sû­rûb­ben is­mét­lõd­nek, azok az ese­mé­nyek még­is csak in­tõ je­lek a gon­dol­ko­zók számára s bi­zony ha nem is nyíltan, de négy­szem­közt, vagy ta­lán csak a sa­ját bensejében na­gyon sok em­ber kez­di már pedzeni, hogy a tu­do­má­nyos el­mé­le­tek ta­ga­dó ál­lás­pont­ja és ki­csi­nyes gúny­ja da­cá­ra is meg­in­dult a ta­laj az ed­dig még oly csö­kö­nyös ma­te­ri­á­lis gon­dol­ko­dás alatt. Ko­moly, szá­mot­te­võ, okos em­be­rek kez­dik fi­gye­lem­mel kí­sér­ni a spi­ri­tisz­tá­kat s las­san­ként rá­jön­nek, hogy azok, akik csak jót akar­nak, akik csak a sze­re­tet tör­vé­nyei sze­rint igye­kez­nek él­ni, még­sem le­het­nek ab­nor­mis, vagy plá­ne bo­lond em­be­rek.

De tud­já­tok-e, hogy min­den ilyen mó­don gon­dol­ko­dó em­ber mel­lett att van a ta­ga­dás szel­le­me­i­nek egész se­re­ge, akik­nek tör­vény sze­rint meg van en­ged­ve, hogy in­gas­sák, nyug­ta­la­nít­sák õket hi­tük­ben és az­zal ré­mít­ges­sék, hogy ve­sze­del­mes do­log a spiritizálás, ön­ámí­tás, sõt csa­lás min­den sze­án­szo­zás és min­den mé­di­u­mi ki­nyi­lat­koz­ta­tás. Sõt nem­csak ez van meg­en­ged­ve, ha­nem ha­tal­muk is van ar­ra, hogy a gyen­ge és eti­kai alap nél­kü­li em­ber­ekei mint mé­di­u­mo­kat is ki­játs­­szák a spi­ri­tiz­mus el­len, és­pe­dig va­ló­ban mé­di­u­mi úton lét­re­jött, de meg­té­vesz­tõ, ká­ros, sõt ve­sze­del­mes je­len­sé­gek ál­tal. Az Atya ezt meg­en­ge­di, mert a spi­ri­tiz­mus nem más, mint a tisz­ta és tisz­tá­ta­lan szel­le­mek erõ­pró­

 
A pontos idő
 
Milyen nap van ma?
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Hányan voltak eddig kívácsiak ránk?
Indulás: 2006-07-26
 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!