T A R T A L O M

 További visszapillantás tantételeinkre az 1922-es "Spiritiszta Káté"-ból 2.

.

 A spiritizmus rendeltetése, tanítása, a reinkarnáció és mi az ember . . . . .2

 Flammarion írása egy  1922-beni könyvből az előzőek alátámasztására  .6

 Gál Péter "New Age" könyvét ismertető 2005.aug13-i újságcikk . . . . . . .9

.

 Kapcsolat a szerzővel, válaszlevele és könyvéből részlet: "Spiritizmus". 11  

Viszontválaszaink: "A hármas kinyilatkoztatás" és  . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

 "Az igéretek beteljesültek", valamint  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

 Ábrányi Emil "Újjászületés" című odaátróli verse, végül . . . . . . . . . . .  ..16

 Egy állított és egy igazoltnak vehető reinkarnáció . . . . . . . . . . . . . . . . ... 19

 Az életerőről /2/ előadás a rádióban 1933-ban orvosi lommentárral  . .. . .21

 Ugyanerről Laurentius szellemnyilatkozata és  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 23

 Assisi Ferenc "Naphimnusz" című verse, majd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 24

 A téma kifejtésének folytatása  újabb Laurentius szellemnyilatkozattal .. .26

 Az anyag-erő érdekes összefüggései / folytatás 2 / . . . . . . . . . . . . . . . . ... .31

 Az  "anyag" csak illúzió: fizikai, lelki, szellemi erők /folytatás 2/ . . . . .. . 34

  A szellem és anyag csatateréről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .… 38

 A brazil Mirabelli útján jött apport jelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . ….40

  "Akik szeretik Istent" vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. …..41

TOVÁBBI  VISSZAPILLANTÁS  MÚLTUNKRA

   1922-ben második kiadásként jelent meg  Kempelen Farkas szerző /nem azonos a sakkozó és beszélőgép feltalálójával!) tollából egy 61 oldalas, tömör tartalmú  füzetecske "SPIRITISZTA KÁTÉ" címszó alatt és azzal a beveztető szavakkal, hogy " E könyvecském  megírásakor  azt a célt  igyekeztem szolgálni, hogy a spiritizmus iránt  érdeklődő laikusok kezébe  olyan magyar nyelvű segédeszközt adjak, melynek útmutatásai nyomán mindenki megtalálhassa a helyes ösvényt ennek a boldogító tannak  szövevényei között."

    E szavak igazsága jegyében - amiről az olvasó maga is meggyőződhet majd - ezennel bátorkodunk hozni részleteket annak ellenére, hogy tanunk irodalma időközben igen gazdaggá vált, de mert e szellemi tantárgyakra nézve  kezdők mindig adódnak az örök fejlődés jegyében, az egyszerű szavakkal történő felvilágosítás, az ismétlés sohasem felesleges.  

Mi a spiritizmus rendeltetése ?

Nagyon sok az olyan ember, aki gyermekkorának tiszta vallásosságát, Istenben és egy másik, boldogabb életben való hitét a kenyér miatt vívott harcban elvesztette ugyan, de azért a materializmus mérgéve1 átitatott olvasmányai ellenére is él lelkében egy nagy, sajgó, kinzó vágyakozás, mely igy lenne szavakba  önthető: "Oh Istenem, ha talán mégis vagy, mért nem adsz kézzel fogható bizonyságot magadról?! Akarok és mégsem vagyok képes Benned hinni, pedig végtelen boldog lennék, ha hihetném, ha tudnám is, hogy csakugyan létezel. De megdönthetetlen, határozott bizonyságot nem találok sehol, sehol.."

   Sok ateista nyilatkozik  fölényes gúnnyal Istenről, de van~e köztük csak egy is, aki soha sem érzett szivében futó, rémült megdöbbenést szavainak kimondásakor?

   Mert hátha mégis? . . .

   Ez az önmaga előtt is letagadott keserüség, ez az átvillanó megdöbbenés pedig nem egyéb, mint a szüzi, tiszta hit, mely a sok rárakódott salak, a sűrű iszapréteg alatt is él, kínosan vergődik, de megnyilatkozásra már nincs ereje.

   Végtelen irgalmában Isten meglátta e kirabolt, elnyomott lelkek vergődését és adott számukra menekülést, adott kézzelfogható, letagadhatatlan bizonyságokat, adta a  s p i r i t i z m u s t .

    Hogy ez az elnevezés helyes~e, fedi-e mindazt, amit jelent, az nem lényeges. Minden elnevezés emberi alkotás csak, tehát szükségképpen gyarló.

   A lényeget Isten adta, egyedül ez a fontos.

   Mert aki elvesztette hitét, annak visszaadja azt  a spiritizmus; akit levert, meggyötört az élet sok nyomorúsága, annak vigasztalást ad a spiritizmus; aki ijedt borzalommal döbben meg a halál nagy misztériuma előtt, annak nem e földről való világosságot, hanem az életnek más - kegyelmi síkon megnyugvás melletti folytatását nyújtja  a spiritizmus.

   Mert a spiritizmus a harmadik megváltás és egyedül esak  rajtunk múlik, hogy élni tudjunk vele és vissza ne éljünk vele soha.

  A spiritizmus rendeltetése tehát nem abban áll, hogy az emberiségnek vallásos, hívő részét meghódltsa, hanem hogy a kételkedőknek, a hitetleneknek gyújtson oly fényes világosságot, amely nem csak a szívbe, de az agyba is bcsugárzik s racionális, érzékelhető, -  hogy úgy mondjam - kézzelfogható érvekkel, bizonyitékokkal, jelenségekkel győzze meg öket a lélek-szellem halhatatlanságáról s folytatólagos életéről Isten határtalan birodalmában.

Mi a spiritizmus?

   Spiritizmus alatt azoknak a módoknak, lehelőségeknek összességét kell értenünk, melyek révén mi, földöti élő emberek az elhunytak szellemeivel érintkezni képesek vagyunk. Valamint értjük általában mindazokat a közléseket, fetvilágositásokat, tanításokat, melyeket nemes, tiszta, magas szellemek adtak és adnak nekünk Isten endelméből.

   Az  elhunytak szellemeivel való érintkezésnek lehetősége felett régi idök óta mind a mai napig vita folyik a hívők és hitetlenek közőtt.

   De ez a vita igen egyoldalú és a használt fegyverek is igen egyenlőtlenek.

   A spiritiszták oldalán a tudás, megismerés, megcáfolhatatlan bizonyitékok, a másikon a tudatlansággal párosult, elbizakodott tagadás. Magától értetődik, hogy ezzel az állításommal nem vonom kétségbe azt, mintha a spiritizmus ellenségeinek ma még nagy táborában ne lehetnének igen magas készűltségű tudósok, művelt, eszes, zseniális emberek, de igenis állítom, hogy egyikük sem hajlandó arra, hogy előbb megvizsgálja, megismerni igyekezzék azt a tudományt, melyet igy látatlanban gúnyol és tagad.

   És megjegyzem, mint igen fontos jelenséget, hogy bár a spiritizmusnak sok az ellensége, nem csak a csökönyös tudatlanok és a cinikus materialisták, de a dogmák közé sáncolt papság között is, mégis az ellenség táborában     e g y e t 1 e n e g y  s i n c s, aki alapjában ismerné is a spiritizmust.

   Mert amely pillanatban valamelyikük azzal megismerkedett, ugyanakkor eggyel megfogyatkozott az ellenfelek száma, egy meggyőződött spiritistával pedig szaporodott a hivők tábora.

   A tiszta  igazságot csak addig lehet tagadni, míg azt színről-színre nem látja az ember.

    A tiszta igazság pedig az, hogy a spiritizmus az a tükör, melyben az Isten és az ő mindenhatósága és végtelen jósága visszatükröződik.

 Mit tanít a spiritizmus?

    Kiveszőben van világszerte a vallásosság, a hit, és az utána maradó ürességet nem képesek betölteni a materiális életbölcsességek, a száguldó tudományok új  és új vivmányai, melyeknél a ma ledönti a tegnap erősségeit és a holnap szertefújja a mai igazságok kártyavárát.

   Ezt a betöltetlen űrt érzi szívében mindenki, de ma még nem tudják, mi az általános boldogtalanság oka.

   Pedig boldogtalanok, elégedetlenek mind az értelmiség, mind az egyszerű nép gyyermekei, kiknek arcáról szívtelen demagógok ellopták a mosolyt, 1elkükből a megnyugvást, mert elhitették velük, hogy nincs Isten.

    De fel fog  virradni a  h o l n a p.

    A spiritizmus vissza fogja hozni a szívekbe a hitet, az arcokra a megnyugvás derűjét, mert I s t e n  a k a r j a,  hogy megismerjük Öt.

   A spiritizmus ismeret, de amellett az összes monoteista, egy Istent hívő vallásoknak megerősitője, bizonyítéka és egyesitője is.

   "Minden vallás jó, csak a szív legyen tiszta, amelyben él, - tanítja a spiritizmus  - csak Istent higgye, embertársait szeresse az ember és senkinek rosszat ne tegyen.

   Krisztus tanai ezek, melyektől gyakran nagyon messzire eltértek hirdetői is téves emberi okokból.

   A spiritizmus azt tanácsolja, hogy mindenki saját hitében legyen erős, mert Isten nem a ritust nézi, hanem az élő hit mélységét.

   Önálló dogmája szinte csak egy van a spiritizmusnak, a reinkarnációban, vagyis az újraszűletésben való hit, de eltéröen a budhistáktól, kizárólag emberi testben.

   Az állatoknak is van lelke, de szelleme nincs s ezért emberi testet nem ölthet msgára.

   A spiritizmus alapítói és igaz követői a magas szférákban élő jó szellemek közléseiböl, felvilágositásaiból merítették-merítike összes tanait.

   Az élö vallások legtöbbjétől eltérően a spiritizmusnak nincs egyetlen tétele, egyetlen állitása, melyet véges emberi okoskódások szűltek volna.

   Isteni kinyilatkoztatás az mindvégig, mert a jó szellemek Isten engedelmével közölték azokat velünk.

   E forrásból tudunk az újraszületésről is annyit, amennyit Isten tudni enged és amit képesek vagyunk elviselni.

Mit kell tudnunk az újraszületésről?

   Az ember a földre - vagy más égitestekre / L:"Bev. Spir" II. k. 66-83. o./ részint kegyelemből,  részint (ritkább esetben) küldetésből születik újra.

   Ez utóbbi esetnél magától értetödik, hogy ez a kitüntetés, ez a jutalom csakis tisztult, jó szellemeket érhet.

   Aki kegyelemből szűletik újra, annak számára az újabb élet megpróbáltatásai, szenvedései vizsgát jelentenek, melyet ha zúgolódás nélkül megadással tud kiállani, a tökéletesedés magasabb fokára jut, mely által nagyobb boldogságban is lesz része a túlvilági életben.

   A halál és az újraszületés időköze különböző szellemeknél nem egyforma; néha pár éven, néha évszázadokon múlik Isten akaratát végrehajtó védszellemek szerint.

   A kört, a családot, ahol újból testet öltsön, valamint a megpróbáltatások nemeit is szabad a szellemnek lstentől kérnie, ki bölcs belátása szerint adja azt meg.

   Hogy előbbi életének öntudatát a reinkarnált szellem nem hozza magával a földre, az Isten végtelen bölcsességéböl történik így, mert  ha magával hozná, akkor a javulás nem az ő kezdeményezéséből, szabad akaratából történnék s nem egyedül az övé lenne a teljes érdem.

   De előbbi életének is öntudatára ébred a szellem  meghalás után és összehasoníitja utóbbi életével, hogy javult-e, szerzett-e érdemeket abban az életben..

   Megesik néha, hogy egy reinkarnált szellem az általa kért megpróbáltatásoknak valamely igen halvány emlékét megőrizi` s így sejtelme van azoknak bekövetkezéséről, ezt nevezzűk előérzetnek.

   Az ember által megszerzett lelki nemesség, műveltség nem veszik kárba az újraszületés után sem, mert a szellem az azokra való fokozottabb képességeket már magával hozza a földre.

   Hogy miért nem láthatók ezek az öröklött tulajdonságok azonnal a születés után egész teljességükben, azt igen könnyű megérteni, ha tudjuk, hogy a test csak eszköz, gépezet, melyet a lélek éltet, a szellem pedig mozgat.

   Igen, de a tökéletlen géppel csak tökéletlen munkát lehet végezni. Pedig az inkarnált, a testhez kötött szellemnek immár  szüksége van az agyra, mint gépre, vezetékre, melynek segítségével eszmélni, és eszméket termelni képessé válhatik.

   De a fejletlen gyermek agya  erre még nem alkalmas. Minél jobban fejlődik az agy, annál tökéletesebben bírja magát  kifejezni általa a szellem is. A durva anyagi test azért mindig csak tökéletlen  eszköz marad  a szellem számára, mely a halál révén  felszabadulván az anyag bilincseiből, sokkal gyorsabbá, könnyebbé válik, felfogó képességei is sokkal élesebbek lesznek, mint lehettek a test korlátozásai mellett.

Mi az ember?

   Az ember hármas egység. Alkotó részei: szellem, erő  és anyag, vagy közelebbi meghatározást használva: szellem, lélek, test.

   A szellem:(inteligencia) voltaképp anyagtalan öntudat, mely három irányban nyilvánul: mint értelem, akarat és szeretet.

   A lélek egy fluidikus éltető és összekötő szervnek tekintendő a szellem és a test között.

   A  test  látható, tapasztalható anyag, melyet a lélek éltet, a szellem pedig alakít, kormányoz.

   A halál misztériumát ilyképp könnyű megmagyarázni; nem más az, mint a szellem és lélek elválása a betegség vagy egyéb  okok által  hasznavehetetlenné vált gépezettől, a testtől.

   A tegnapi természettudomány  csupán anyagot és erőt  ismert és ezzel saját magát tagadta, mert a tudás sem nem anyag, sem nem erő, hanem a szellem tulajdonsága.

   A mai természettudomány  már az anyag és erő  közötti korlátot sem látja élesen /L a 6. és a mostani füzet utolsó oldalain írtakat!/ s hajlandó e kettőt csak különböző megjelenési  formáknak tekinteni.

   A legújabb kutatók pedig  már egészen okkult irányban búvárkodnak és az újabb fizikai vizsgálatok (Zöllner, Maxwell, Einstein) a régi, naiv materialisztikus anyagfelfogás megdöntésénél tartanak.

/Folyt.köv./.

­­

   A fentiek tudományosabb alátámasztására  szolgáljon itt a jó nevű M. Sage írónak "PIPERNÉ, A MÉDIUM" című és  "Az okkultizmus könyvei" sorozatban 1922-ben nálunk is  megjelent könyvnek FLAMMARION CAMILLE ( 1842-1925) spiritiszta csillagász által írt előszót, aki egyébként Allan Kardec temetésén(1869) a spiritizmust így határozta meg: "A spiritizmus nem vallás, hanem tudomány, amelynek még alig ismerjük az ABC-jét, de ez a tudomány nem csak elismeri, de bizonyítja is a halhatatlanságot, így hasonló a naphoz, vagyis az élet világossága!"

   Az emberi lélek / a szellem szó helyett végig a lélek szót hqsználja, a "Szellem,erő, anyag" ugyanis csak 1870-ben jelent meg. kyÁ/  valója ma épp oly titokzatos még, amilyen volt annak idején, amikor Szókratész a magunk megismerésére intett: Gnóthi szeauton."/Ismerd meg magadat!/. Megállapítottuk bolygónk helyzetét a világmindenségben, megmérjük a csillagokat, kielemezzük kémiai összetételüket, sőt kiszámitottuk . egymástól való távolságukat is, miközben magunkat pedig nem ismerjük.

   Úgy látszik, épp ezt a megismerést tartjuk a legkevésbé fontosnak. Csaknem kétezer esztendő során pedig arra tanítottak, hogy céltalan, veszedelmes és tilalmas az efféle vizsgálódás; azt mondták nekünk:

Avatatlanoknak semmi közük ehhez, azért vagyunk itt mi, hogy mi hirdessük azt az igazságot, amelyet a mindenható Isten maga nyilatkoztatott ki nekünk: a lélek a testtel együtt születik, de nem hal meg együtt vele; aszerint, hogy milyen, a pokolba, a purgatóriumba vagy a paradicsomba jut. Nagyon egyszerü dolog ez, másvalaminek a kieszelésével sohase fárassza magát!"

   Voltak kutatók, kiváncsiskodók, alkimisták, boszorkánymesterek stb., akik megkisérelték, hogy "halottakat" idézzenek s akiket a legkülönösebb illúziók ejtettek meg. Ezeknek a kutatóknak nem volt igazuk s ennek bebizonyitása végett az inkvizició őket minden országban rakásszám égette el, Párizsban éppúgy, mint Rómában, Kölnben /pl, a korunkbani Adelma médiumot  az 1394-beni életében! L. "János evangéliuma és Jelenések" magyarázata kötetünk 87. oldalát! /   éppúgy, mint Cadixban.

   Idővel aztán változott a helyzet, de meglehetősen lassan. Giordano Brunót még megégették Rómában, mert azt merte tanítani, hogy több lakott világ van; Galilei esetében már elálltak az ilyesmitől, mert ez a tévelygő ráhagyta bíráira, hogy földünk nem forog a nap körül. Manapság alig égetnek el immár valakit, de egyházi folyóiratok állitása szerint csakis a templomba járó kutatók tekinthetők igazi kutatóknak. Bizony, halad a világ. - de meglehetősen lassan.

   A gondolatszabadság a XVIII. század filozófiájának vivmánya. Ha nem ís vittük sokkal többre, mint Voltaire korában, mégis csak határozottan előbbre jutottunk, mint ahol Nagy Károly császár, vagy éppen Valens császár idejében álltunk. Ammianus Marcellinus mondja, hogy ez utóbbi császár uralkodása idején két csillagász nem átallotta valami asztal segitségével egy kopogó szellemtől megkérdezni, vajon kit jelölt a sors a császár utódjául. E tudakozódás céljára kerek érctányér szolgált, melynek peremén az ábécé huszonnégy betűje volt bevésve. A tudakozódó az érckorong fölött selyemszálon függő gyürüt ingatott, amelynek lengései bizonyos betűket jelöltek meg s ily módon a betűk sora történetirónk állitása szerint tökéletes mértékü versbe formálódva adta meg a feleletet. A szellem végül a T-H-E-O-D betűket jelölte meg. Minthogy a jelenlévők már amúgy is Theodosiusra gondoltak, nem volt nehéz a kiegészitésben megállapodniok. Törvény elé állitották s elitélték őket; aztán pedig egyszerűen kisebb-nagyobb darabokra vagdalták a szerencsétleneket, hadd tanulják meg, miképp kell illően viselkedniök. Ez még az Úr 370. esztendejében történt. Az üldözések korszaka jó hosszúra nyúlt; az utolsó áldozat ugyanis Goeldi Anna, aki boszorkányságáért Glarusban, 1782 junius 17-én fizetett életével. Az addig lezajlott tizennégy évszázad folyamán félmilliónál több férfit és asszonyt végeztek ki ördöngősség miatt.

   A 19. század második fele a misztikus kisérleteknek bizonyos újraéledését látta, amely spiritiszta  kutatásokkal 1853-ban kezdődött az Egyesült-Államok, Franciaorszóg s Németország területén. Ezek az asztalkatáncoltató és kopogtató kisérletek mindenesetre többé-kevésbé jámbor társasjátéknak bizonyultak. Kevés kivételleI semmiféle oly fölfedezés nem volt megállapitható bennük, amely a léleknek e földi élet előttí és utáni életéröl, vagy akárcsak a földi életbeliéröl is felvilágositott volna. Egyébként annak a néhány komoly kutatónak próbálkozása is, aki jövö életünk titkának földeritését tüzte ki céljául, eredménytelen és elkedvetlenitő maradt.

   A spiritiszta kutatásokat a lélek életének vizsgálására 1882-ben alakult társaság vezette végül a helyes útra s emelte tudománnyá. Ily kisérletek alkalmával annyi az önáltatás, annyi a tévedés - főként pedig a csalás, - hogy az ember a megfigyelt jelenségek megvitatásában a legszigorúbb álláspont érvényesitésével sem válhatik túlzottan szigorúvá.

Általában ezen a téren sokkal inkább, mint bárhol másutt, legcélszerübb a kisérleti eljárás s a Piperné mérliumsága esetében a megfigyelők, Hodgson és Hyslop éppen ezt a kisérletező módszert alkalmázták.

   Hyslop például, aki a logika tanára a columbiai egyetemen, 650 aldalas kötetben közli a Pipernével 1898 december 23.-a és 1899 junius 8.-a  között tartott tizenhat ülésről szóló részletes jelentéseket. Ezen a köteten kivül, amely a Proceedings of the Sociely for Psychical Research / az angliai Lélekkutató Társaság kisérleteinek XVI. kötete, még négy kötet foglalkozik ugyanezekkel a jelenségekkel, közölvén az előző ülések nagy részének jegyzőkönyveit. Nagy munka ez, amelyhez foghatónak Franciaországban csak tudós barátom, A. de Rochas lelkiismeretes kutatásai tekinthetők, amelyekről Les Forces non définies, L'Extériorisation  és Les États de l'Hypnose / vagyis: A meghatározatlan erők, Az exterializáció= kihelyezkedés,   A hypnózis állapotai /  cimű könyvei számolnak be.

   Mindezek a föntebb emlitett jelentések még kevéssé ismeretesek s külföldi olvasó ezeket nehezen is értheti meg. Szerencsés gondolatot valósitott meg tehát Sage, midőn a Piperné médiumságának hosszas és állhatatos megfigyeléséről szóló jelentéseket kivonatosan összefoglalta s e rendkívül érdekes és könnyed olvasmányul szolgáló könyvecskében közreadta. Elismerésünket fejezhetjük ki neki azért a készségéért is, hogy munkájában ugyanazt a módszerességet tudta érvényesíteni, amely főértéke ezeknek a jelentéseknek. Az embernek sem hitetlennek, sem babonásnak nem szabad lennie.

   Ami a Piperné esetét illeti, magyarázatának lehetőségei sorába a csalás lehetőségét aligha vehetjük fel. A megfigyelők gondosan érvényesitettek minden óvatossági rendszabályt. Mondhatjuk, hogy  az adatok a valóságnak teljesen megfelelők.

   A fontos az, hogy az emberi lélek mind pszichikai mind fizikai lénységében  egyaránt kisérleti tárgya a jövő tudományának.

Camille Flammarion.

***

   Időben azonban lépjünk előre egy nagyot és tapasztalni fogjuk, hogy bármennyire is törekedtünk-törekszünk kompromisszumra, a vallásfelekezetek irányában, az egyházak részéről még ma sem tapasztalható akárcsak egy-egy  - az el-elhangzó ökumenizmus jegyébeni-  békességre törekvő megnyilvánulás. Továbbra is szektának tartanak, bennünket, különböző jelzökkel, nevekkel  illetik jóratörekvésünket vagy sorolnak bennünket új nevekkel feltűnő régi és káros mozgalmak mellé, azok  okozójaként. Íme erre egy friss példa:

      A Magyar Nemzet 2005 augusztus 13.-i számának Magazin oldala három oszlopos cikket hoz Balavány Györgytől ezzel a címmel: "Ezoterikus mozgalmak keresztény szemmel. - Mi a közös a platonizmusban, az antropozófiában és a magiában?" Majd kiemeli: "Gál Péter római katolikus  teológus, az okkultizmus kutatója szerint a New Age  mozgalom legnagyobb szemfényvesztése, hogy a kereszténységgel rokonítja magát - ugyanis kibékíthetetlen az ellentét a kétféle gondolkodás között"    Első és majdben utolsó bekezdése pedig - Gál Péter "New Age keresztény szemmel" című könyvének tartalmas és hű ismertetése mellett -  így hangzik:

   "Ezekben a zavaros időkben, mikor a vallási alapelv kiűzetett a legtöbb templomból, és a jámbor emberek szívében rejtőzve új kinyilatkoztatás után vágyakozik, vagy pdig hazátlanul bolyong, mint testetlen lélek, amely földi hazáját keresi - kísérletképpen és átmenetileg a babona és a fanatizmus különféle, meglepő formáit ölti magára... Eképpen egyik szekta a másik után, egyik egyház a másik után jön létre, és oszlik újabb csoportokra." A romantika korában, mikor mitikus-pogány hagyományok elevenedtek meg, és a spiritizmus divattá vált Angliában, írta a fenti sorokat Thomas Carlyle. Gá1 Péter római katolikus lelkész szerint e megállapítás azóta sem vesztett időszerűségéből.. A New Age mozgalom megújuló formákban éli divatját Magyarországon is, a kereszténység pedig újra és újra rákényszerül, hogy megfogalmazza e jelenség hitelvi cáfolatát, és elhatárolódjon tőle, megtartva önazonosságát. A különféle okkult rendszerek sokszor egymással is éles vitában állnak, pedig kozmosz-, ember- és istenképükben számos közös vonás található. A New Age keresztény szemmel című, hat kiadást megért művében a teológus azt állítja: az ezotéria épp ezek miatt nem elegyíthető a kereszténységgel.

- Az ősi gőg, amelyet a paradicsomi kígyóból szóló hang sugallt az első emberpárnak - "ha átlépitek az akaratát, olyanok lesztek, mint az isten" -, a mai napig is létezik: Ez munkál az önmegváltó technikák, a mai mágikus gyakorlatok és gyógyítások mögött - mondja a lelkipásztor.

   Ma az emberek mindenáron gyógyulni akarnak, s sokan hisznek az úgynevezett fehér mágiában. A fehér és a fekete mákia azonban egy tőról fakad Gá1 szerint, ezt módszereik, eszközeik is mutatják - például a szellemi kényszerítés, a "lelkek" segítségül hívása, vizualizáció, inga, varázsvessző és a többiek."